16 év után a sportolóké lehet az 1996-ra tervezett Tüskecsarnok - jelezte a műsorban a kormánybiztos. „Túl vagyunk egy komoly felmérésen, megnéztük a Tüskecsarnok állapotát, állagát, statika- és tulajdonviszonyait. Az derült ki, hogy az épület fejlesztése folytatható, a félbemaradt munkálatok befejezhetők. Most 40-45 százalékos készültségű az épület, befejezetlen építési beruházásként nyilvántartva.”

Vígh jelezte: 2011 végén a Tüskecsarnok kezelése átkerült az állami sportlétesítményeket felügyelő szervezethez, egyeztetve az egyetemekkel, a kerülettel és a fővárossal. „Mindenki érdekelt a programban: a versenysport mellett az egyetemi sport és a kerületi sporttevékenység is helyet kap majd a létesítményben, sőt sporton kívüli programokra, konferenciákra is lehet majd használni.” Hozzátette: „többféle módon be lehet fejezni ezt a beruházást, mi középszintre lőttük be a projektet, ami 5-5 és félmilliárd forintba kerül majd, most keressük rá a kormányzati forrásokat.

A kormánybiztos azt is elmondta, ez nem egy sportcsarnok pusztán, sokkal inkább multifunkcionális épület: „lesz benne 2500 férőhelyes lelátó, a pályát pedig mindenféle sportágra alkalmassá akarjuk tenni, még a legnagyobb, 30x60-as pályaigényű jégkorongra is, hokistadionként is működtethető lesz. Még a fedett pályás atlétikai versenyekre való alkalmasságát is elemeztük, de ezt a költségek miatt elvetettük. Viszont Budapest számára világesemények megrendezésére alkalmas sportlétesítmény lesz: nagy tenisztornákat, kézilabda, kosárlabda Eb- és vb-selejtezőket is lehet majd játszani benne.

Vígh László elmondta: most a közbeszerzések kiírása folyik, nyárra elkészülnek a tervek és az engedélyek, „2013 végére, 2014 elejére készen lehet a Tüskecsarnok.”

A folytatáshoz hozzáfűzte: „a csarnok szerkezetéhez nem tudunk hozzányúlni, ezért bár fizikailag lehetséges volna, úszóversenyeket, medencét nem tervezünk bele. A második ütemben viszont, a Tüskecsarnok mellett, 2015-ben nekifogunk majd az ott már korábban kiásott uszoda megvalósításának.”