A dél-afrikai torna második elődöntője előtt csak kicsivel voltak alacsonyabbak a spanyol oddsok, mint amiket a németekre adtak a fogadóirodák, ami elsősorban a két válogatott eddigi teljesítményét tükrözte (az ibériaiak többnyire szenvedve, a németek viszont hengerelve jutottak be a négy közé), de azért egyértelmű volt, az armada akkor is jobb játékerőt képvisel, ha most nincs is olyan formában, mint két éve az Európa-bajnokságon. 2008-ban éppen a németek ellen vívták a finálét a spanyolok, tehát a Nationalelfet fűthette a visszavágás vágya.

Ehhez képest a mérkőzést gyakorlatilag végig Spanyolország uralta, az első félidőben több mint fél órát kellett várni az első német helyzetre. A Roja persze nem lazsált közben, David Villa például már a 6. percben megszerezhette volna a vezetést, ha Pedro parádés passza után nem az egyébként kiváló ütemben kimozduló Manuel Neuerbe pöcköli a labdát. Nem sokkal később Andrés Iniesta iramodott meg a jobb szélen, erősen belőtt labdáját pedig Carles Puyol fejelte vetődve a léc fölé, pár perc elteltével az ismét a jobb szélen futó akciót Sergio Ramos fejezte be életerős, de nem túl veszélyes lövéssel.

A spanyol rohamok után aztán a 32. percben kellett először játékba avatkoznia Iker Casillasnak, amikor Piotr Trochowski lapos löketét tolta szögletre a kapus. A félidő aztán kisebb polémiával ért véget, egy német ellenakció végén ugyanis olybá tűnt, Mesut Özil lábát Sergio Ramos a tizenhatoson belül megrúgja. A német természetesen összezuhant, Ramos tiltakozott, a mérkőzést vezető Kassai Viktor továbbot intett.

A második játékrész Xabi Alonso perceivel indult. A Real Madrid középpályása két alkalommal is megcélozhatta a német kaput távolról, és bár nagyon egyik esetben sem lőtt mellé, mindkét helyzetben több volt, mint ami kikerekedett belőle. Az 58. percben csak a németek szerencséjén múlott, hogy nem szerezték meg a vezetést a dél-európaiak: Pedro süvítő lövését követően Neuer csak kiütni tudta a labdát, Iniesta lecsapott rá és a bal szélen egészen az alapvonal közeléig húzott le, majd centerezett, ám a hosszú oldalon David Villa, ha centikkel is, de lemaradt. Szinte már feltűnő sem volt, hogy az akciót nem sokkal később egy, a kaput elkerülő Pedro-bomba zárta.

Tíz perccel később érkezett Németország válasza: Lukas Podolski ívelt át a tizenhatos jobb oldalára, ahol a meglepően egyedül érkező Toni Kroos lőhetett kapura, belsőzését azonban Casillas hárította. Aranylehetőség volt ez, főleg annak fényében, hogy mindössze pár perc elteltével Puyol elementáris erővel fejelt Neuer kapujába Iniesta szöglete után – a Barca védője mélységből érkezve, lendületből fejelte meg a labdát, a német kapusnak esélye sem volt. A hajrába fordulva Pedro meccslabdát rontott (egy kontra végén inkább cselezett, ahelyett, hogy a vele felfutó, teljesen egyedül helyezkedő Fernando Torreshez passzolt volna), de mint később kiderült, ez is belefért, a németek ugyanis nem tudtak komolyabb lehetőséget kialakítani a hátralévő időszakban sem.

A spanyol armada tehát ismét egy góllal verte Németországot, csakúgy, mint két éve az Európa-bajnokság döntőjében, és készülhet története első világbajnoki fináléjára Hollandia ellen. A Nationalelf, csakúgy, mint négy éve, ezúttal is a bronzért csatázik – ezúttal Uruguayjal.